Ferencz József rend lovagja. / Béke hamvainak! / Ki itt pihen a béke halmán Míg élt a Kegy oltára volt Ah, most ez az oltár puszta rom S enyészet áll a szent poron. Nem! nem dühönghet itt enyészet Hol százezer szem könnye folyt Oltár e sír már! mely körül Dics s hála leng emlék kövül! / Béke hamvainak! / Itt e sötét sírban Ramassetter Zsófia nyugszik A betegek, tanulók, árvák őrangyala eltűnt Égbe hivá Isten megadandó fénykoronáját Érdemiért miket a földön jót téve kivívott Emlékét a zuzott szívű férj és mindazok áldják, Kiknek kebléből a hála erénye ki nem holt. Élete példány volt, buzdulj követésre halandó, Tégy jót, ennek bére örökké tart a síron túl Minden egyéb hiuság elszálló pára veszendő.